Gjirokastra (Bashkia Gjirokastër)
Gjirokastra ( vagy, aromunul Arghirocastru) Albánia déli részén található kisváros az É.sz. 40°04' és a K.h. 20°08' pontján, az azonos nevű Gjirokastra kerület székhelye. Lakossága mintegy 23 600 fő (2006, becslés). A közelben magasodó Gjera-hegy lábánál, a Drino folyó völgyében fekszik. Szűk, kanyargós, macskaköves utcákkal átszőtt óvárosa 2005 óta szerepel a UNESCO világörökségi listáján, mint „a szépen megőrzött oszmán kori városok egy ritka példája”.
A legenda szerint Argüró görög hercegnő alapította a várost, ezzel szemben emberi településre utaló legkorábbi nyomokat a Kr. e. 1. századból tártak fel a régészek. A város története igazán a 12. században vette kezdetét, amikor a Bizánci Birodalom erősséget építtetett a mai várhegyre. Az erőd körül a későbbi századokban kialakuló település Argiropolisz, majd Argirokasztron (Αργυρόκαστρον) néven idővel jelentős kereskedelmi központtá vált. Az Epiruszi Despotátus rövid fennhatósága után 1417-ben az Oszmán Birodalom kebelezte be a várost (Gjirokastra török névváltozata Ergiri). Fellegvárát a 18. században építtette Gjin Shpata helyi nemzetségfő. A 19. század elején a janinai pasa, Ali Tepeleni szállta meg Ergirit, és tovább bővítette a várat. A század második felében a város a török hódoltság elleni küzdelem egyik fészke volt: 1880. július 23-án itt tartotta gyűlését a Prizreni Liga, amelyen a résztvevők döntöttek Albánia függetlenségének kikiáltásáról és ideiglenes kormány alakításáról. Az I. Balkán-háború (1912–1913) során a görögök bejelentették igényüket Gjirokastrára, a város jelentős számú görögajkú nemzetiségére hivatkozva, ám hadseregük csak rövid időre tudhatta magáénak a várost. A II. világháború utáni kommunista érában Enver Hoxha múzeumvárossá nyilvánította szülővárosát. A szülőházaként számon tartott emeletes kőépület a személye körül kialakult kultusz egyik fő zarándokhelye volt (az épületet máig ismeretlen tettesek 1997. december 16-án felrobbantották, s csak 2003-ra sikerült renoválni).
A legenda szerint Argüró görög hercegnő alapította a várost, ezzel szemben emberi településre utaló legkorábbi nyomokat a Kr. e. 1. századból tártak fel a régészek. A város története igazán a 12. században vette kezdetét, amikor a Bizánci Birodalom erősséget építtetett a mai várhegyre. Az erőd körül a későbbi századokban kialakuló település Argiropolisz, majd Argirokasztron (Αργυρόκαστρον) néven idővel jelentős kereskedelmi központtá vált. Az Epiruszi Despotátus rövid fennhatósága után 1417-ben az Oszmán Birodalom kebelezte be a várost (Gjirokastra török névváltozata Ergiri). Fellegvárát a 18. században építtette Gjin Shpata helyi nemzetségfő. A 19. század elején a janinai pasa, Ali Tepeleni szállta meg Ergirit, és tovább bővítette a várat. A század második felében a város a török hódoltság elleni küzdelem egyik fészke volt: 1880. július 23-án itt tartotta gyűlését a Prizreni Liga, amelyen a résztvevők döntöttek Albánia függetlenségének kikiáltásáról és ideiglenes kormány alakításáról. Az I. Balkán-háború (1912–1913) során a görögök bejelentették igényüket Gjirokastrára, a város jelentős számú görögajkú nemzetiségére hivatkozva, ám hadseregük csak rövid időre tudhatta magáénak a várost. A II. világháború utáni kommunista érában Enver Hoxha múzeumvárossá nyilvánította szülővárosát. A szülőházaként számon tartott emeletes kőépület a személye körül kialakult kultusz egyik fő zarándokhelye volt (az épületet máig ismeretlen tettesek 1997. december 16-án felrobbantották, s csak 2003-ra sikerült renoválni).
Térkép - Gjirokastra (Bashkia Gjirokastër)
Térkép
Ország - Albánia
Albánia zászlaja |
Albánia 2009 áprilisa óta tagja a NATO-nak, ezen kívül 2014-től az Európai Unió tagjelöltje. A kommunizmus bukása óta jelentős lépések történtek a gazdasági és társadalmi helyzet javítása érdekében. A fejlődés ellenére a 2010-es évek végén még mindig Európa egyik legelmaradottabb országa volt.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
ALL | Albán lek (Albanian lek) | L | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
SQ | Albán nyelv (Albanian language) |
EL | Görög nyelv (Greek language) |